- Gyerek (és felnőtt is) lehetőleg ne tartózkodjon a tűző napon 12-15 (szerintem 11-16 óra között. Jófajta nyári időben még négy körül is érezhetően éget a nap.
- Gyereket, pláne csecsemőt ne napoztassunk! Csecsemővel ajánlatos árnyékba húzódni.
- A deden vékony kalap, és trikó/póló mindig legyen! A kalap megelőzheti a napszúrást, a trikó/póló a leégést. És ha meg is ég, fájós karral lehet aludni, fájós háttal nem nagyon. Egy komolyabb leégés akár másodfokú is lehet, ami már nem vicc.
- Naptej! Indulás előtt kenjük be a kölköket, és szükség esetén magunkat is. Ha hosszabban időzünk a szabadban vagy pancsolunk is, vigyük magunkkal, és többször kenjük be magunkat.
- A napszemüveg is áldásos lehet (bár nálunk a Nagy mindig elhagyja, a Kicsi meg mindig letépi...), védi a szemüket a túl erős fénytől, sugárzástól.
- Rendszeresen kínáljuk meg innivalóval. Az igény szerint szoptatott csecsemők jól megvannak anyatejjel is, ha mégis az itatás mellett döntünk, akkor felforralt és lehűtött vízzel kínáljuk őket. Egy gyerek vízháztartása sokkal nagyobb egy felnőtténél, egy egyéves nagyjából 1 litert igényel, egy hároméves 1,5 litert.
- SOHA ne hagyjuk lezárt autóban a gyerekünket!
Mit tegyünk, ha mégis megesett a baj? Egyáltalán, mi utal arra, hogy ideje beavatkozni?
A napégés viszonylag egyszerű, piros a bőre a gyeröknek. Rossazbb esetben fel is hólyagosodik, akár be is lázasodhat. A súlyosabb esetben érdemes megmutatni orvosnak.
A napégette bőrt le kell hűteni, zuhanyoztassuk le óvatosan hűvös (nem hideg) vízzel, ha fáj, adjunk fájdalomcsillapítót. Ha van otthon égési kötszer, ne féljünk ilyenkor bevetni, nagyon hatásos (szerencsés esetben gyógyszertárban is kapható, de a neten tutira meg lehet rendelni). Ne menjen a gyerek napra addig, míg az égése meg nem gyógyult.
A zsiradékkal, tejjel, tejföllel nem érdemes kísérletezni, nem használnak.
A napszúrás, illetve a hőguta (a melegártalmak) nagy melegben, elégtelen folyadékbevitel mellett alakulnak ki. A gyerek a tűző napon is remekül eljátszik, észre sem veszi.
Napszúrás esetén megemelkedik a gyerek hőmérséklete ( de azért 40 fokalatt marad), hűvös, nyirkos lesz a bőre, legyengülhet, megfájdul a feje, kiszárad a szája, szeme, cserepesedik az ajka. Hányingere is lehet, kapkodja a levegőt.
Ha hőgutája van, akkor különösen megemelkedik a testhőmérséklete, 40 fok fölé, szédül, fáj a feje, hányinger kerülgetheti, akár hányhat is. Kiszárad a szeme, a szája, nehezen kap levegőt. Aluszékonyság, tudatzavar, akár ájulás is bekövetkezhet.
Vigyük a kis beteget hűvös, árnyékos helyre, vetkeztessük le. Hűtsük vizes lepedővel vagy vízzel. Ha nem zavart a gyerek, itassuk meg, legeslegjobb erre az izotóniás folyadék/ital (nem koffeines, csak "sima" sportital), de bármivel itathatjuk, amink van.
Hőguta esetén hívjunk mentőt.
Folyamatosan figyeljük az állapotát, ne hagyjuk magára.
A kiszáradás gyermekkorban (nem csak nyáron, de egy jobbfajta hasmenéses betegség alatt is) kialakulhat, mert a gyerekek vítforgalma sokkal nagyobb, mint egy felnőtté.
Kiszáradásra gyanakodhatunk, ha a gyerek keveset, sötétet pisil, kiszáradt a szeme, szája, fáradt, bágyadt, álmos. Ha nagyon szomjas, túlságosan is. Fejfájásra panaszkodik, karikás lesz a szeme (csecsemőknél meg beesik a kutacs).
Súlyosabb esetben aluszékonyság, elmaradó pisi (legalább hat órája nincs), láz, tudatzavar, sőt ájulás is jelezhet, ilyenkor már mielőbb juttassuk orvoshoz (hívjunk mentőt).
Enyhébb esetben a kiszáradás otthon is kezelhető: itassuk meg a gyereket (az anyatejes babát szoptassuk, amennyit csak kíván), izotóniás itallal (patikában is kapható, de jó a bolti sportital is, koffeinmentes) - kiszáradáskor a szervezet nem csak vizet, de sókat is veszít, ezt helyreállítandó kell a sportital.
Folyamatosan figyeljük, hogy nem romlik-e az állapota. A kiszáradás elég komoly probléma lehet, ha a gyerek egyre rosszabbul néz ki, inkább vigyük be a kórházba.
Sokat tanultam a LÉGHAJÓsoktól, köszsönöm!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése