Játszótéri etikett

Bele a közepibe...

Szeszesital fogyasztása és dohányzás tilos. Előbbit nem is magyaráznám, utóbbit, úgy tűnik, még mindig kell. Egyrészt a dohányos rossz példát mutat, másodjára olyan gyerekekkel is szívat bagófüstöt, akit egyébként óvnak ettől a szülei, harmadrészt sok gyerek találja ínycsiklandónak a csikket.

Ez saját vélemény... próbáljuk rávenni a kölkünket, hogy ne a homokozóban, mászókán, csúszdán egyen-igyon. Egyrészt veszélyes - félrenyelhet, vagy elharaphatja a nyelvét -, másrészt a szétmázolt banánhalmok között homokozni se kellemes.

A szemét a szemetesbe való, erre szoktassuk rá a gyerekünket is.

Ha van ajtaja a játszótérnek, akkor azt tessék becsukni! Vannak felfedező típusú gyerekek, akiknek felszólítás a nyitva felejtett ajtó.

Az ékszer (nyaklánc, karkötő, gyűrű) nem a játszótérre való, se a borostyán, se az arany. Veszélyes, bárhova beakadhat, egy "jól" elhelyezett aranygyűrű szerencsétlen esetben az ujját is leszabhatja a gyerekünknek.

Bukósisak utcára, biciklire való, nem a mászókára! Elakadhat vele a gyerek egy szűkebb járatban, és nehéz lesz kiszedni onnan.

Mindenki tartsa (fél)szemmel a gyerekét, az esetleges meglógások, pláne vitás esetek megoldására.

Ha gyerek kunyerál élelmet, csak akkor adjunk neki, ha a vele lévő felnőtt megengedi. Kedves felnőttek, a gyerekhez hozzátartozik ez a fajta próbálgatás is! Ha nem allergiás a gyerek, hadd egyen, ne szereljék le azzal, hogy "ne szokja meg a kéregetést!". Ha meg mégse tűrik, akkor emberi módon magyarázzák el(ez másra is igaz ám...)

A homokcucc tulajdonképpen cserealapnak szolgál a legtöbb helyen, ne aggódjunk különösebben, ha elveszi a másét (ha elkéri, az pluszpont). Írjunk rá azonosítójelet, így hazamenetelkor könnyebb begyűjteni. Labdát, komolyabb biciklit illendő dolog elkérni, és visszavinni, ha befejeztük vele a játékot.


Kihagytam valamit? Szóljatok!