Van, hogy az embernek nincs lehetősége iskolát választani. Mi abban a szerencsés(?) helyzetben vagyunk, hogy dúskálunk az iskolákban. Azért kérdőjeles, mert nem feltétlen egyszerű sok (nagyon sok) iskola között választani.
A nyílt órákról alaposan megváltozott a véleményem. Azt gondoltam, kirakat, és könnyen lehet csalatkozni. De a nyílt órákra való elbillegéssel sok mindenre fény derül. Körül lehet nézni az iskolában: mennyire lepattant, mennyire tiszta, sokat elárul, hogy hogy néznek ki az osztálytermek, hogy viselkednek a gyerekek a folyosón egymással, és hogy bánnak velük a tanárok. Az órán lehet látni, hogy milyen rutinok vannak (és hogy ez szimpatikus-e nekünk), mennyire élvezik a gyerekek az órát, mernek-e, tudnak-e kérdezni, mennyire tud velük bánni a tanító. Szóval még ha valaki kirakatként is kezeli, sok mindent láthatunk az üvegben :D.
Érdemes pár szót váltani a tanítóval, vagy egyszerűen belehallgatni, mit beszélgetnek vele mások. Az eleinte nagyon áhított egyik iskolában így derült ki, hogy a tanítónéni nagyon nem a Nagynak való...
Egy óvónéni azt javasolta, hogy tanítónénit válasszunk.
Kiegészítem. Tanítónénit IS válasszunk. De fontos az iskola, a pedagógiai programja, az igazgatója. Olyat kell keresni-választani, ami szimpatikus, mert előfordulhat, hogy mondjuk, valamiért az a szerelmetes tanítónéni elmegy... vagy esetleg nem megoldható, hogy a két-három-négy-sok gyereket különböző iskolákba cipeljük-kísérjük. Fontos, hogy a környezet, a hangulat pozitív legyen. Érdemes elolvasgatni, megnézegetni a honlapot is, ez is tükrözheti az iskola szellemiségét.
Nem utolsó szempont (de nem is a legfontosabb), hogy közel legyen. Hogy a gyerek tudjon idővel egyedül is hazajárni, hogy közel legyenek a haverok, hogy legyen, aki gond esetén hazahozza.
Felfogás kérdése, hogy ki válassza ki a tanítónénit, szülő vagy gyerek (talán ne egy hétéves egyedüli felelőssége legyen, hova jár négy-hat-nyolc évig). Esetleg közösen. Kell, hogy a gyereknek szimpi legyen, mert így lesz motivált, és kell, hogy nekünk is (elég) szimpi legyen, hiszen jó pár évig kapcsolatban leszünk. Nálunk pl. volt egy kedvenc taninéni, aki párban volt (gurulós osztályban) egy másikkal, ő viszont nagyon nem jött be. Így nem kevés hezitálás után a harmadik mellett döntöttünk.
Meg lehet fontolni, hogy a gyereket kisfelmenő (két évig lesz ugyanaz a taninéni) vagy nagyfelmenő (négy évig) osztályba íratjuk. A nagyfelmenőben lehet ragaszkodni, és az egész alsót ugyanannak az embernek a szárnyai alatt eltölteni, de ha nagyon nem jön be (és nem tudjuk elvinni a gyereket), akkor viszont négy év szívás...
Fontos. A gyereket a körzetes iskolájába íratjuk be, ha nem ez lesz a sulija, akkor a céliskolától kell egy befogadó nyilatkozat, hogy felveszik a gyereket (hülyén hangzik, de azért van, hogy ne lehessen olyan iskolaköteles gyerek, aki "kipottyan a hálón": nem fér be az áhított iskolába, a körzetibe meg nem íratták be). A körzetesbe kötelező felvenni.
Bejegyzések
