A tesó-dolog

Ez most egy (megint) nagyon szubjektív írás lesz, ezt a témát így a legkönnyebb megírnom. Ugyan mi még csak egy tesót harangoztunk be, egy értelmes, érzékeny és nyugodt gyereknek - nem volt nehéz dolgunk. A második beharangozás meg még nagyon az elején tart.

A Nagy nem volt féltékeny, mikor hazahoztuk a Kicsit, nem volt nála figyelemreméltó regresszió (fejlődésben való visszalépés), nem utált, ilyesmi, szóval a vártnál jóval gördülékenyebben ment.
Így csináltuk.

Először is. A gyerekeink a családunk tagjai, és nálunk elég nyílt kommunikáció folyik. Így aztán a beszélgetéseink jó részében a Nagy is részt vett, és persze a leendő gyerekünk folyton téma volt. Egyszer beszélgettem egy anyukával, a másfél éves kislánya mellett 30 hetes terhes volt, és azt mondta, a gyereke nem tudja még, hogy testvére lesz... van egy rossz hírem. A gyerek nem hülye, csak kicsi. És ki tudja, miket kombinál ki a kis fejében, ha nem beszélünk vele. Meg aztán nem mindegy, hogy 9 vagy 2 hónapja van valahogy felkészülni arra, hogy lesz egy másik gyerek a családban. Nyilván egy másfél évesnek máshogy, egyszerűbben megfogalmazva kell mesélni, mint mondjuk egy négyévesnek, de szerintem fontos, hogy beszéljünk.

Sokat nézegettünk régi képeket a Naggyal, milyen volt ő, amikor újszülött volt, meséltem arról, miket csinált, hogy nézett, milyen hangokat adott ki.

A születésnapjára kapott egy újszülöttbabát, aki Babi névre hallgat. Igaz, a Kicsi majdnem fél éves volt, mire eszébe jutott játszani a Babival, de akkor aztán bepótolta - megszoptatta például, meg fejt neki tejet a saját cicijéből.

A veszélyeztetett terhességnek megvoltak a maga előnyei is. Mert feküdnöm kellett, és így a nap lefolytatása anyura maradt, így a Nagynak nem volt gond, amikor a mamival kettesben maradt. Szóval olyan ember vigyázott rá, akiben megbízott.

Sokszor elmondtam neki, hogy kórházba fogok menni, és ott maradok pár napig a kisbabával. Amikor aztán tényleg megszületett a Kicsi, és öt napot kórházban töltöttünk, az volt a családi "parancs", hogy ha a nagy látni akar minket, akkor jöjjenek be (ez, mivel a kórház gyalog húsz percre van, nem nagy dolog). Így hát naponta kétszer eljöttek megnézni minket (például azért jó, mert nem érezte úgy, hogy anya eltűnt, hogy a kistesó elvette tőle), olyankor az üvegen keresztül megtekintették az újszülöttet, aztán betalicskáztam őt a csecsemőosztályra, és mentem beszélgetni. Akkor is eljöttek, amikor mentünk haza, és együtt vittük haza az új családtagot. Az a szomorú tény, hogy elfeledtem ajándékot venni a Nagynak. Szerencsére nem sínylette meg (csak én). Amikor kijöttünk az osztályról, a Nagy megpróbált befeküdni a Kicsi mellé a hordozóba...

Olvastunk könyvet a tesó-dologról. Érdekes módon ez is csak akkor kezdte érdekelni a Nagyot, mikor a Kicsi már pár hónapos volt. Mi az Anna és Petit olvastuk rongyosra, Olgától kaptuk. Azt hiszem, most majd az anna, Peti és Gergőre fogunk ráugrani (de előtte még jól elolvasom).

Sose tiltottam, ha meg akarta nézni, óvatosan az ölébe tettük, ha kérte. Igyekeztünk bevonni a Kicsi körüli teendőkbe: krémezhette a popóját, hozta neki a pelust, segített bepelenkázni.

Sose mondtuk neki, hogy jókat játszhat majd a kistesóval - mert ez nem igaz. Elmeséltük neki, milyen pici lesz, és hogy majd lassan hogy fejlődik. Sose mondtuk neki, hogy szeretnie kell a kistesót - mert szerintem/tünk ez se igaz. Azt is elmondtuk neki, hogy néha mérges is lesz, mert a baba kiabál, vagy sír, és anyának vele kell foglalkoznia, és hogy ez is teljesen rendjén van.

Az életünk nagyjából a megszokott rendben haladt tovább, csak gazdagabbak lettünk egy kendővel és benne egy babával. Együtt jártunk a piacra, a játszótérre, együtt építőkockáztunk, nem nagyon kellett magára hagynom (és persze egy jó ideig anyu is rengeteget segített).

Most még nagyon az elején vagyunk, még én is inkább várakozó állásponton vagyok. A kérdésekre készülök fejben, nehogy az éshogylettatesómahasadban kérdésekre zavarba jöjjek. Hogy mit mondok, ha felmerül a kérdés? A jelenlegi verzió szerint: Apa fütyijében van magocska, meg Anya hasában is van magocska, amikor a két magocska összetalálkozik, abból lesz a kisbaba. Ha jön a kérdés, akkor meg Apa meg Anya szerelmesek, és szoktak ölelkezni, olyankor Apa beteszi a fütyijét az Anya puncijába, és ott megy át a magocska.
Vagy lehet, hogy mégis inkább a gólya hozza?
Meséljetek, aki már esetleg túl van ezen, hogy adtátok elő a tesó-ügyet?