Láz

Sokat beszélek. És sokat beszélgetek is. ebből aztán szoktak érkezni témaötletek. A minap egy ismerős elmesélte, hogy a lázas beteg gyerekének hogy adott be lázcsillapító pirulát, kúpot meg szirupot egyszerre, és lám, negyed óra alatt lement a láza. Ha már elmúlt a borzongás e "remek" megodás miatt, nézük végig, milyen lehetőségeink vannak a lázcsillapításra.

Először is, a láz egy tünet. A kórokozók elleni védekezésül a testünk felmelegszik, így próbálja elpusztítani a behatolókat.
Szóval egy darabig a láz a barátunk. 40 fok fölött viszont már veszélyes, 42 fokon a fehérjék kicsapódnak, a gyerek életveszélyes állapotba kerülhet, ezt ne várjuk meg!

Hat hónaposnál fiatalabb lázas gyerekkel vonuljunk el orvoshoz minél előbb. Orvoshoz érdemes elmenni a nagyon magas lázzal, illetve ha az a láz három napnál tovább eltart (akkor ugyanis valószínűleg valamilyen bakteriális fertőzés okozza, és azt biza antibiotikummal kell(ene) orvosolni).

 38 (38,5) fok a határ, amíg még nem kell lázat csillapítani, kivéve, ha a ded rosszul érzi magát.

Ne izzasszuk a gyereket, ha fázik (megy fel a láza), takarjuk be, a ha melege van (megy le a láza), hadd takarózzon ki. Ezzel segítünk neki a legtöbbet. Valószínűleg nem lesz étvágya sem, ne erőltessük az evést, majd ha már nem beteg, újra éhes lesz. Inni viszont kell, itassuk meg rendszeresen (tiszta víz, (gyógy)teák).

Szóval a gyerek zsibbadt, meleg. Nyomás, mérjünk!

Van a "klasszikus" és a flexibilis végű digimérő. A flexi nagyon mókás, tényleg ruganyos, lehet "pengetni". Ezekkel popsiban és hónaljban is mérhetünk (mondjuk a kettő között takarítsuk le). Popsiban kisebbeknél mérünk, a kapott értékből fél fokot le kell vonnunk. Hónaljban olyan gyereknél mérhetünk lázat, aki már három percig képes egy helyben ülni. Elég pontosak.Popsimérésnél érdemes jól bekrémezni a bejáratot, ezzel kíméletesebbek lehetünk. És nem kell nagyon bedugni, elég, ha az érzékelő biztosan belül van. Lehet, hogy a flexis hőmérő kíméletesebb, a mi Cukink mindkettőt egyformán rühelli.

A fülhőmérők kellemesen használhatók, vannak olyanok, amikkel homlokon is mérhetjük a kölköt. Akár alvás közben is hőmérőzhetünk, de nem túl pontosak (nem tudom, ki hogy van vele, nekem nagyon rosszak a tapasztalataim).

Cumihőmérő, megfelelő pontosságú műszer, azt mondják, mi nem próbáltuk.

Homlokmérők is vannak, könnyen használhatók, de nem pontosak.

Olvasni jó. Gyógyszerleírást olvasni még hasznos is - ha valaki olyan trehány, mint én, és folyton elhányja a papíros leírásokat, az ITT elolvashatja őket. És minden gyógyszerleírásban ott van a felhasználás mértéke. Gyerekeknél általában a naponta négy adag gyógyszer, legfeljebb négy óránként a maximális adag. Ha gyakrabban kell, akkor meg lehet próbálni a különböző HATÓANYAGÚ gyógyszereket felváltva adni. Igen, a szirpuk/tabletták és a kúpok hatóanyagát is figyelni kell, igaz, hogy máshol megy be, de ugyanoda kerül.

Vannak ibuprofen (pl. Nurofen), paracetamol (pl. Panadol), amidazofen (Noramidazophen), metamizol (Algopyrin, 15 éves kor alatt nem javasolják) és acetilszalicilsav-tartalmú (Aszpirin, ezt se) lázcsillapítók. Ezt az utolsót gyerekeknél nem ajánlják, mert súlyos betegséget (úgy híjják, Reye-szindróma) okozhat. A többi gyógyszer is túladagolható, tehát tartsuk be az ajánlott mennyiségeket. Azaz mindig, de tényleg MINDIG olvassátok el, milyen hatóanyagú gyógyszert tömtök éppen a kölökbe.

A legkisebbeknél (illetve ha gyors hatást szeretnénk) használjunk végbélkúpot, az orvossal egyeztetve írassuk fel/válasszuk ki. A nagyok (6-7 éves kortól) kaphatnak tablettát, a kettő között meg a szirupok válhatnak be - a tapasztalataink alapján tablettánál, szirupnál nagyjából egy óra a hatóidő. Nyilván hasmenéses betegség alatt nem ajánlott a kúp, hányáskor meg a tabletták, szirupok felszívódása kétséges.

Előfordul, hogy olyan magas a gyerek láza, vagy olyan hirtelen indul meg (képzeljétek, egyszer a Nagy negyed óra alatt lázasodott be, 39,6-ig, még szólni se tudott a vacogástól), hogy nem lehet még gyógyszerrel támogatni, vagy persze nem akarunk gyógyszerezni (végülis a többség szeretné, ha a gyereke mája is megérje a gyereke felnőttkorát), vagy nem tudunk, mert a kölök nem veszi be, olyankor jöhetnek a fizikális módszerek: kíméletesebb fajtája a hűtőfürdő, gyorsabb meg a hűtőborogatás. Ezekben az a jó, hogy bárhányszor csinálhatjuk.

Hűtőfürdőnél kellemes meleg vízbe ültessük a gyereket, és lassan eresszünk hozzá hideg vizet, folyamatosan kevergessük. Figyeljünk arra, hogy minél nagyobb testfelületen érintkezik a vízzel, annál hatásosabb (az meg, ha a gyerök, mint nálunk egyszer a Nagy, a térdig érő vízben ÁLL, nem tekinthető hűtőfürdőnek). 28 fok alá ne menjünk - ezt már hűvösnek érezzük a kezünkkel. 10-15 perc a játékidő - mi ezt meseolvasással szoktuk kihúzni, a nagy testfelületet meg nyakig érő vízzel, azaz kölök vacog a teli kádban, én meg a kisszéken kuporogva olvasok mesét.

A hatásos hűtőborogatás feltétele is a nagy testfelülettel érintkezés - nagy, vizes törölköző hónaljtól kábé térdig. Negyedóránként cserélni kell, és nyugodtan meleg vízzel kezdjetek, így is elég megrázó élmény a delikvensnek belekerülni. Én ezt elég brutális dolognak tartom, tehát csak abszolút vészhelyzetre tartogatom. A csuklóra-nyakra-homlokra rakott vizes ruha lázcsillapításra nem alkalmas, bár a betegecske komfortérzetét javítja.

Homeósoknak itt egy cikk a lázcsillapításról (nekünk nem jött be).